Kis Mazsola

14. A híres Galette – vagyis a sós crêpes receptje

 

Egy korábbi bejegyzésben – La Chandeleur – említettem, hogy el fogom készíteni a sós palacsintát. Azt hittem, fánk-bonyolultságú a dolog, de szerencsére nem. Annyi a trükk, hogy hajdinaliszt kell hozzá. Az adja meg azt a karakteres ízt, és tényleg nagyon különleges, teljesen odáig vagyok érte. Ez a Galette számomra a franciák pizzája. Aki Franciaországban jár, mindenképpen látogasson el egy Crêperie-be, vagyis palacsintázóba. Rengeteg féle palacsinta közül választhatunk, főételként eszik ezt a sósat, utána pedig desszertnek édeset. Ők ugyanúgy ismerik a crêpes választékot, mint a pizzákat. Például ha azt mondják, hogy Hawaii pizza, mindenki tudja, hogy ananász és sonka van rajta,vagy ugyanígy ismerjük 4 sajtosat, margaritát, stb. Ugyanígy megvannak a standard crêpesek is, ezen felül pedig az adott étterem specialitásai. Töltelékek lehetnek: sonka, sajt (emmentáli vagy tipikus francia büdös sajtok), hagyma, tojás, cikória, uborka, paradicsom, krumpli, bacon, tejföl, marhahús, hal stb.

 

Az elkészítés pedig tényleg nem nagy ördöngősség, összesen 4 hozzávaló kell, ezeket csak összekutyuljuk, hagyjuk állni hűtőben 2 órán át, és nagyon vékonyra kisütjük. Ami időigényesebb – szerintem – az a belevalók elkészítése. Krumplit megfőzni, bacont, hagymát megpirítani, húst kisütni stb.

Én tölteléknek a következőket használtam: bacon, hagyma, krumpli, az elmaradhatatlan Reblochon sajt és tejföl.

Hozzávalók (tésztához):

–          350 g hajdinaliszt

–          7,5 dl víz

–          10 g só

–          1 tojás

Hozzávalók (töltelékhez, 2 főre):

–          250 g bacon

–          1 közepes fej hagyma

–          1 db krumpli

–          Sajt és tejföl

Elkészítés:

1. A lisztet a sóval összekeverem.

2. Hozzáadom a vizet. Így egy nagyon furcsa színű keveréket fogok kapni.

3. Hozzáadom a tojást és csomómentesre keverem az egész mixet.

4. 2 órára beteszem a hűtőbe, fedővel a tetején.

Szóval tényleg nagyon egyszerű, maximum ez a hajdinaliszt lehet egy kicsit mumus a dologban, nem tudom lehet-e otthon kapni. Itt 2x annyiba került, mint a sima liszt, de megéri!

A töltelékhez valókat pedig sütöm-főzöm. Én egy krumplit meghámoztam, karikákra vágtam és megfőztem. A hagymát és a bacont megpirítottam olajon, serpenyőben.

 

A palacsintát nagyon vékonyra kell sütni, sokkal vékonyabbra, mint egy átlag magyar palacsinta. Ha megsült, azonnal tegyük bele a tölteléket. 1-2 karika krumpli, egy kis bacon hagymával, sajt és tejföl. Mindenki ízlése szerint járjon el 🙂 Ez megint egy olyan recept, ahol a tészta az alap, onnantól kezdve pedig ki mit szeret, miből mennyit, szabadon lehet megtölteni a palacsintát. Töltés után pedig batyut hajtogatunk, négyzetet formálunk a palacsintából. Behajtjuk két oldalát, majd alul-felül is (úgy, hogy ne legyen ki a közepén a töltelék, ott is befedjük), majd gyorsan megfordítjuk, hogy ne nyíljon szét. Itt megjegyezném, hogy nem előnyös túl sok tölteléket belegyömöszölni, mert akkor igencsak nehéz dolgunk lesz az összehajtogatással 🙂 Én friss salátával és paradicsommal szoktam tálalni, ahogy általában az éttermekben is. És ehhez tipikusan cidert isznak. És ha közben nézünk egy természetfilmet a Bretagne-félszigetről, akkor aztán teljes az összkép! 🙂

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!